A Buttler ház múltja és jelene
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=5546
Az Eger patakon átkelve megláthatjuk Eger egyik nevezetes épületét,melyet nem engedtek át az enyészetnek, így unokáink is látni fogják a Kossuth út 26. szám alatt.
A Buttler család építette, 1711 - 1796. között voltak a birtok tulajdonosai. Később a Keglevichek, majd Barkóczy Ferenc püspök birtokolták. 1835-től a város tulajdona lett. 1970-ben átalakították, (a tetőteret beépítették).
A lakóház téglalap alaprajzú, egyemeletes csonkaoromzatos.Az utca felől klsszicista gyalogkapun és kocsibehajtón át juthatunk a belső udvarra.
Az udvari homlokzaton később beépített tetőtéri ablakok vannak.
Mikszáth Kálmán (Benczur Gyula festménye)
Véber Károly: Így élt Mikszáth című írását, az alábbi link használatával olvashatjuk:
http://www.nograd.net/irodalom/mikszath/eletr/
Mikszáth Különös házasság című regénye keltette fel leginkább érdeklődésünket a ház és a Buttler család története iránt.
http://www.irasmuvek.hu/mikszath-kalman-kulonos-hazassag-275.html
Buttler János gróf iskolai szünidőre utazik haza barátjával. Megpihennek Dőry báró házában, ahol fondorlatos módon összeesketik Dőry várandós lányával. Az eskető pap a születendő gyermek apja. A Buttler család évényteleníteni akarja a házasságot, de az egyház, tekintélyét féltve, ezt megakadályozza. Buttler János és szerelme, emiatt más módot kényszerül választani a váláshoz...
A történet valószínűsége megkérdőjelezhető, de a magyar nyelvet senki nem használta szebben a magyar irodalomban.
Buttler János gróf mellszobra
A ház és a Buttler család valódi történetének regényessége vetekszik a Mikszáth Kálmán regényéével.
Buttler János tizennégy gyermekes család tizenharmadik gyermeke.Tizenkilenc éves korában házasságot kötött Dőry Katalinnal.
1795 - ben a kassai szentszék, mindkettőjük hibájából,
ágytól - asztaltól elválasztotta őket, ami nem volt azonos a valódi válással. Buttler ötvennyolc éves korában végleg meg akart szabadulni gyermektelen feleségétől és a tartásdíjtól. Ez a vágya nem sikerült. 1845 - ben halt meg.
Sokan kíváncsiak arra,hogy a regény témája mese, vagy valóság.
Sokat megtudhatunk, ha elolvassuk Pásztor Emil, Gróf Buttler János " Különös házassága - Magyar Szemle Új évfolyam XX. 7-8 számában közölt cikkét.
http://www.magyarszemle.hu/cikk/grof_buttler_janos_%E2%80%9Ekulonos_hazassaga
Az egyemeletes ház földszintjén donga és keresztboltos helyiségek találhatók.
Egy teremben, Ettre Istvánné, született Latzer Erzsébet hagyatéka idézi fel a látogatók előtt egy letűnt évszázad hangulatát.
Ettre István dohánygyári orvos volt. Feleségével a polgári hagyományok szerint rendezték be Deák Ferenc úti lakásukat.
Festmény a házukról
A fotókon Lettler István és felesége látható
2004.-ben Lettler Istvánné végrendelete útján került a reprezentatív bútorzat a Dobó István Vármúzeumba. A hagyatékot a megyeházi börtönépületből szállították a történelmi épületbe.
A hagyaték része a dolgozószoba és a polgári szalon bútorzata.
A bútorzat kézzel faragott míves munka. A XVIII.-XIX. századi bútorművesség hagyományait idézi.
Családi darabokat is őriztek.
Itt a nagymama kétszáz éves állólámpáját láthatjuk.
A falat értékes festmények díszítik:
Berkes András, Cserna Károly, Iványi-Grünvald Béla, és Pfann Emily alkotásai.
Lakásdíszként használták a parasztság használati tárgyait. A népi kultúrából érkezett a festett tányérok falra akasztása.
Ugyancsak a paraszti élet használati tárgya volt a tulipános láda.
Értékes darabokat őriztek meg az utókor számára.
"Milyen más alapokra lehet a jövőt építeni,mint a múltra."
(Szent-Györgyi Albert)
Látogatásunkkor a földszinti rész két termében Debreceni Zsóka és Pelc Zoltán művészházaspár alkotásaiból rendezett kiállításán vehettünk részt.
Érdeklődéssel és örömmel csodáltuk meg szemet és lelket gyönyörködtető alkotásaikat.
Pelc Zoltán mellszobra
(A művész fiának munkája.)
A tehetséget kapjuk, a tudást megszerezzük.
A művészházaspár néhány alkotása:
"Minden nagy művészetnek kettős arca van;
mennél régibb századokba nyúlnak vissza gyökerei, annál messzibb jövőbe sugárzik ki.
A fa koronája oly magasra nő, amilyen mélyen fúródik gyökere a talajba."
(Kodály Zoltán)